Településtörténet

Bükkszenterzsébet története

A fennmaradt adatok szerint Bükkszenterzsébet még II. András uralkodásának ideje alatt települhetett, és nevét II. András leányától Szent Erzsébettől vette.

Egyházát valószínűleg a szent királyleány kíséretéhez tartozó Farkas és Dávid alapították, és 1244-ben IV. Béla királytól engedélyt nyertek, hogy nővére tiszteletére egyházat építhessenek.

A település 1332-1337 évi pápai tizedjegyzékben a hevesi kerület plébániái között Sancta Elisabeth néven fordult elő. 1451-ben Egyházasszenterzsébet, 1466-ban Szenterzsébet néven szerepelt. Az 1564 évi összeírásban már csak mint puszta volt feltüntetve e néven, 12 portával.

1589-1590 évi számadáskönyvek adatai szerint ekkor az egri várba szolgáltatta be a főpapi tizedet. 1675-ben a Szirák, Zay, Petre, Gyönge, Csorba, Forgon armalista családok laktak itt. 1684-ben Eösz Gábor birtoka volt. 1693-ban Usz Gábor, Bertóti Gábor, Utassy György, Bozó János, Petrin Máté, Zay Lukács, Forgó Máté, Ködmön Pál és Szilák Albert birtoka volt.

A 19. század első felében is több birtokosa volt: az Utasy, Menyhárt, Zay, Kovács, Plathy, Ónody, Gelléry és Szirák családok birtoka volt.

A 20. század elején Menyhárt Mihály és az Utassy, Zay utódok voltak birtokosai.

Az 1900-as évek elején 205 lakóházban 1087 lakos élt itt, valamennyien magyarok, közülük 2 evangélikus, 24 izraelita, a többi pedig római katolikus volt.

A település 1903-ban kapta jelenlegi nevét, addig Szenterzsébetnek hívták.

1949-ben egyesítették Tarnalelesszel, és csak 1957-ben nyerte vissza önállóságát.